Pest a nemzet szíve, és a nemzet testében a vér akként kering, miként ereiből a szívbe ömlik – Kossuth Lajos szavai ezek, melyek abból az alkalomból hangzottak el, amikor a kormány újra Pestre költözött a szabadságharc idején. Jó érzéssel idézem fel ezt nemzeti ünnepünk előestéjén, amikor a legendás hírű Pesti Vigadó Budapest kulturális életébe újból visszatér.

 

Közel kétszáz esztendeje, hogy Pest városának nagyszerű építője, Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé válhatott a viharos történelmi események színhelyéül is szolgáló és méltatlanul lerombolt Redoute [rödut]. Az alapjaira épülő Vigadó, mely a kiváló építész, Feszl Frigyes tervei alapján készült, otthonra talált a 19. század második felében gyorsan fejlődő főváros történelmi belvárosában. A város közönsége és az ide látogatók is szeretetükkel övezték a kívül és belül egyaránt impozáns épületet. Tény, hogy Budapest sokat köszönhet a Vigadónak, hiszen világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik krónikáját.

 

Ugyanakkor az is tény, hogy a helyet Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és más, Budapesten élő és alkotó művész emelték a kulturális világ kiemelt színhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy maradandó várost csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehet építeni. Budapest ebben a tekintetben mindig is a kiemelkedő európai fővárosok közé tartozott. Értékei nem csak fontos üzenetet hordoztak és hordoznak évszázadok óta, hanem vonzásukkal hozzájárultak az egyetemes kulturális és művészeti gyarapodáshoz is. Budapest kulturális élete ma is sokszínű. Eseményei és programjai egyaránt vonzóak a hazai közönség és az ide látogatók számára. Nem a véletlen, hanem a jó adottságok ápolása és az elvégzett munka eredménye, hogy a mai Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számunkra, hogy ez a lehetőség a megnyíló Pesti Vigadóval tovább bővül.

 

 

Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, korszerűsödik, de nem csak itt. Terveink a lehetőségekkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét, tereit, közlekedését Pesten és Budán, a város központi helyein és külső területein egyaránt. Szeretném azonban itt is leszögezni, hogy soha nem puszta látványt, vagy látszatot akarunk csupán. Alapvető célunk mindig az értékek megőrzése és gyarapítása volt és marad. Nem díszletet építünk, hanem reális tervek alapján működő Budapestet. Szilárd meggyőződésem, hogy a jelentős erőfeszítésekkel és gondos munkával felújított Pesti Vigadó ennek hiteles szimbóluma.

 

 

Köztudomású, hogy a Vigadó 1865-ben, Liszt Ferenc Szent Erzsébet Legendája című oratóriumának bemutatásával érte el első, nagy nemzeti és nemzetközi sikerét. Az oratóriumot maga a szerző vezényelte. „A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot…” – írja a bemutató után idősebb Ábrányi Kornél. Liszt, a magyar művészet nemes támogatója az akkori történelmet kötötte össze a nemzeti múltunkkal. Szerette ezt a helyet, ahol élete során számtalan koncertet adott. A Szózat költője, Vörösmarty Mihály írja zenéjéről:

 

 

Köszönet a Pesti Vigadó újjáépítőinek az évtizedes kitartó munkáért. A főváros közönsége mindenben az elődökhöz méltó folytatás mellett áll!