A főpolgármester a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozása ügyében, „erősen bízom benne, hogy nem fogja cserben hagyni a fővárosiakat, hiszen eddig sem tette” – mondta pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján Tarlós István. Úgy fogalmazott: ha a jelenlegi helyzet nem változik, a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válhat, és nagyon komoly járatritkítások várhatók.

Emlékeztetett rá, hogy eddig arról volt szó: lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ide értve az adósságátvállalást, „amelyet ezúton is köszönünk a miniszterelnöknek”, néhány ingatlan átadását, valamint a közlekedési társaság finanszírozásának a rendezését, ami „26-ik éve rendezetlen”. Ehhez képest Lázás János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki nyilatkozata alapján az eddigi, fél éven át tartó egyeztetésekkel szöges ellentétben mégsem születik meg a megállapodás az állam és a főváros között – jegyezte meg.

 A főpolgármester rámutatott: a költségvetési törvényt olyan szövegezéssel módosították, hogy ellenérték nélkül vállalja át az állam a BKV maradék, 54 milliárd forintos adósságállományát. Ez azt jelenti – tette hozzá -, „hogy nem adhatjuk az államnak ajándékba a 4,2 milliárd forint értékűre becsült Dagály fürdőt”. Az átadáshoz ráadásul szükség volna a Fővárosi Közgyűlés döntésére is. Ha nincs megállapodás, jövő kedden a közgyűlés nem tud a témában dönteni, szeptemberig pedig erősen kétséges, hogy összehívható-e határozatképes közgyűlés. – Ez azért nagyon sajnálatos, mert az úszóstadion építése mintegy három hónapra leállhat, ez pedig veszélybe sodorhatná a 2017-es vizes világbajnokság megrendezését – fogalmazott a főpolgármester. – Ez Lázár úr felelőssége, ha ilyen nyilatkozatokat tesz – hangsúlyozta Tarlós István.

 Kiemelte: arról is volt szó, hogy a kormány átcsoportosítja az iparűzési adó megosztásának arányait, és az agglomerációt is bevonja a BKV finanszírozásába. Ehhez képest Lázár azt jelentette be: ő úgy értékeli, a kormány a dolgot lezártnak tekinti, a főváros és a kerületek állapodjanak meg egymással és az agglomerációval. Ez teljes képtelenség és nem is tisztességes ötlet – hangsúlyozta Tarlós István. Emlékeztetett rá: az önkormányzati törvény rögzíti, hogy a tömegközlekedés fenntartása nem a kerületek és nem az agglomeráció, hanem a főváros feladata. A forrásmegosztásról szóló törvény pedig kategorikusan rendelkezik az iparűzési adó arányairól, vagyis a Lázár által elmondottak túl az életszerűségen a jogszabályokkal sem egyeztethetők össze – jelentette ki a főpolgármester. Tarlós István hozzátette: csak azt tudja elképzelni, hogy a BKV idei költségvetéséhez hiányzó forrását – ez közel 15 milliárd forint – biztosítja az állam, „ennek fejében tudunk ingatlanokat átadni, egyéb esetben nem”. Ha az állam kötelező feladatként előírja a fővárosnak a tömegközlekedés fenntartását, akkor a szükséges forrásokról is gondoskodnia kell.  Megjegyezte: a budapesti tömegközlekedés jegyárbevételei az elmúlt években 10 milliárd forinttal nőttek, de így is csak a működés 33-36 százalékát fedezik, annak éves működési költsége évente mintegy 145 milliárd forint. A BKV 2010 óta nem vett fel működési hitelt, és olcsóbban működik, mint a Budapestnél jóval kisebb Prágában – tette hozzá. Tarlós István úgy fogalmazott: ha a Fővárosnak lenne megfelelő forrása, akkor nem kérne az államtól, de a városnak „sem tartalékai, sem pénzjegynyomdája nincsen”.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a 3-as metró szerelvényeinek felújítására kiírt tenderen két érvényes ajánlat érkezett, a „valamivel olcsóbb rendkívüli kockázatokat rejt magában”, hiánypótlásra is sor kerülhet. Tarlós István jelezte, főpolgármesterként semmilyen közbeszerzési kérdésben nem dönt. Reményét fejezte ki, hogy a metrókocsik felújítása időben, ez év végén, jövő év elején elkezdődhet, és 2017-re befejeződhet. A kormány ugyan garanciát vállalt az ehhez szükséges 60 milliárd forintra, de annak törlesztését is a Fővárosnak kell majd fizetnie – tette hozzá.