A magyar fővárosban - hasonlóan a nyugat-európai trendekhez - a közösségi kertek jellemzően a gazdasági világválság hatására megrekedt ingatlanfejlesztés következtében üresen maradt foghíjtelkeken alakulnak ki - magyarázta Finta Sándor.
    Hozzátette: érdemes lenne követni Szentpétervár példáját is, ahol egyre több közösségi kertet alakítanak ki panelházak tetején az ott lakók számára.
    A Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a közösségi vagy nagyvárosi növénytermesztéshez alkalmas kertek kialakításával, céljuk ezzel elsősorban a közösségteremtés mellett az elhagyott, gondozatlan területek új élettel való megtöltése - mondta el Kertész Monika, a szervezet kurátora. Mint fogalmazott, ma Budapesten minden közösségi kert mögött egy-egy erős helyi civil kezdeményezés áll, amelynek tagjai az önkormányzatokhoz és magáncégekhez fordulnak terveik megvalósítása érdekében.
    Hozzátette: a közösségi kertek helyszínének kiválasztásakor mindenképpen érdemes szakemberek segítségét igénybe venni, például talajvizsgálatot végeztetni, hiszen nem lehet tudni, hogy egy-egy elhagyott területen nem folyt-e korábban maradandó környezetkárosítással járó tevékenység.
    A Kerthatár Közösségi Kertben még mintegy 40 parcella vár gazdára, jelentkezni online a www.kozossegikertek.hu oldalon található kérdőív kitöltésével lehet. A kertben történő növénytermesztéshez a KÉK szakmai segítséget kínál, a megtermelt zöldségeket és a gyümölcsöket a parcellatulajdonosok vihetik haza.